A Jövő Munkahelye konferencia

A Jövő Munkahelye konferencia

#futureworkplace #startupchallenges #wework #sikeresvezető #nextgen #ceuilab

A Jövő Munkahelye konferencián szept.10-én arról beszélgettünk, hogy hogyan lehet a jövőben sikeres vezetőnek lenni, mi történik a hagyományos munkahelyekkel, mit szeretne látni maga körül és mi inspirálja a next-gen munkavállalókat és hogy mennyiben tekinthetők a startupok a jövő munkahelyeinek. Bemutattam a CEU egyetemi inkubátorát az Innovations Lab-et, ahol mentorként segítem a startup csapatokat. A Civil Rádióban másnap készült egy összeállítás az eseményről, amit az alábbi linken értek el, hallgassatok bele!

Az alábbi írás a konferencián elhangzott előadás kibővített változata.

Tudjuk jól, hogy egy roppant horderejű információs és biotechnológiai forradalom zajlik köröttünk és határozza meg mindennapjainkat. Látjuk, tapasztaljuk a változásokat, és gyakorta hallunk olyan típusú híreket, hogy például hogyan szárnyalja túl az egyik gépi tanulási program a másikat vagy hogy milyen újabb trükkre képes a kiterjesztett valóság. Egyike másika ezeknek a híreknek tényleg olyan, hogy a fejünkhez kapunk, hogy na ne már! Pedig de. A Google mesterséges intelligencia programja, az Alpha Zero 4 óra alatt tanul meg sakkozni, tökéletesen,
kreatívan játszik, és mindenkit lever, beleértve az összes többi sakkprogramot is. A kiterjesztett valóság turistáiként pedig csupán csak annyit kell eldöntenünk hogy 600 vagy 6000 évet akarunk-e visszaugrani a történelemben és máris ott teremhetünk az adott korban bármilyen földrajzi helyszínen. Ezek azért mégiscsak elképesztő dolgok!

Ha igaz az, hogy ezek a változások hatással vannak életünk minden területére, akkor ebből a mindenből természetesen a munka világa sem maradhat ki.
Igen, a mesterséges intellgencia, a big data algoritmusok és a biotechnológia világában újra kell szerveznünk magunkat, a környezetünket, és bizony újra kell gondolnunk magát a munka fogalmát is: azt, hogy mivel foglalkozzunk és azt is hogy hogyan tegyük azt. Az egyszerű rutinfeladatok sorsa már most egyértelműen látszik: ezek biztosan a robotoknál végzik. De a jogászok, orvosok, bankárok sem alhatnak nyugodtan. Amint arra Harari a tőle megszokott éleslátásával figyelmeztet a 21 leckékben, olyannyira nincs biztonságban egyetlenegy munkahely sem, hogy még a művészek is jobban teszik, ha résen vannak! Mesterséges intelligencia segítségével zeneműveket, festményeket, irodalmi alkotásokat lehet létrehozni. Ezek színvonala ha ma még kétséges is, a jövőben bizonyára nagyot fognak fejlődni.

Most nézzük meg közelebbről, hogy milyen új munkakörök megjelenésére
számíthatunk, hogyan változik meg a munkahely mint fizikai tér
fogalma, milyen tudásra lesz szükség a jövőben és hogy mi jellemzi a
startupokat, mint a jövő munkahelyeit.

1. Vajon milyen új munkák jönnek létre?

Akkor jöttem rá, hogy tényleg mindenki ezzel van elfoglalva, amikor már a fittness teremben is erről kezdtek beszélni az emberek. A következő gyöngyszemet sikerült elcsípnem a napokban edzés közben a mellettem izzadó tetkós body builder srácok beszélgetéséből: „….nem tudsz valami jó állást….valami olyanra gondoltam, amivel jól lehet keresni és könnyű de izgalmas, pl. drón elemcserélő…..”. Őszintén szólva nem tudtam eldönteni, hogy ez vicc volt-e vagy komolyan gondolták, mindenesetre a többiek szolid röhögéssel jutalmazták a frappáns ötletet.

2. Megváltozik a fizikai tér és a munkaidő fogalma.

Már ma is sokan távmunkában, virtuális csapatokban, kötetlen munkarendben dolgoznak. De vajon milyen lesz, hogyan fog kinézni a jövő munkahelye? Biztosan valami mást kell elképzelnünk, mint amilyenek a ‘70-es ‘80-as évek hatalmas emeletes irodaépületei, székházai voltak, ahol a szellemi dolgozók papírhalmok tömegeit gyártották vezetőik közvetlen irányítása alatt.
Ma, az internet világában leginkább azért kell bejárni a munkahelyre, hogy a személyes kapcsolat adta többlet révén jó ötletek, új megoldások születhessenek. Milyen innovációval kisérletezzünk, amikor az a lecke, hogy újítsuk meg a munkahelyeket, hogy azok jobban szolgálhassák a mai kor igényeit?
Itt van például a széles körben alkalmazott nyitott irodatér elgondolás. Ez azonban önmagában nem garantálja a jobb együttműködést, sőt: egy tanulmány kimutatta, hogy a nyitott irodában az emailek száma megnő, a személyes interakcióké pedig lecsökken, mert az emberek a tömegben hajlamossá válnak arra, hogy inkább a jól szigetelő fülhallgatójukba burkolózzanak.
Vagy vegyük a hot deskinget. Az Economist szeptember végi számában részletes összeállítás jelent meg a témában, ennek alapján összefoglaljuk a leglényegesebb szempontokat. Képzeljünk el egy szuper trendi, csupa-üveg-meg-acél modern felhőkarcolót mondjuk London belvárosában. Milyen cool dolog egy ilyen helyre bejárni, nem igaz?
Igen, de vegyük számításba azt is, hogy míg az épülethez 12,500 embernek van belépőkártyája, addig mindösszesen 5500 iróasztalt helyeztek el benne. Szóval kell némi frissesség ahhoz, hogy lecsapj egyre, ha éppen le akarsz ülni dolgozni valahova. Amúgy a Deloitte londoni irodájáról van szó, de nyilván nem ez az egyetlen példa, sokkal inkább egy trendet jelez.
Az ilyen csökkentett asztalszámú irodaterek valójában kétféle lehetőséget kínálnak az ott dolgozóknak: vagy privát irodád van, mert te vagy az atyaúristen és/vagy annak legszűkebb köre a cégen belül, vagy pedig a hot desk koncepció szerint reggelenként keresel magadnak egy szabad asztalt, amit előző napi használója gondosan megtisztított személyes tárgyaitól.
Hasonlóan a légitársaságok üzleti modelljéhez, itt is a legtöbben turista osztályon utaznak, míg a business class szuper kényelme az elit részére van fenntartva. Kérdés persze, hogy a kreativitás és az együttműködés hogyan szökken szárba egy ilyen bizonytalan fizikai környezetben, ahol az érkezés felér egy szabályos területfoglalási küzdelemmel (átlagosan 15-18 perc reggelenként), és a távozás is stresszes, hiszen a nap végén sietősen pakolsz el magad után mindent, nehogy valami fontos véletlenül az asztalon maradjon.
Létezik olyan próbálkozás is, ami ötvözi a fenti szempontokat és egy szélesebb kör számára igyekszik jó minőségű, modern szolgáltatást nyújtani. A WeWork, az unikornisnak készülő irodatér bérbeadó startup például egyfajta prémium economy jegytípust értekesít, aminek a keretében többen is részesülhetnek a kiváltságokból.

Mi a WeWork üzleti modellje? Space-as-a-service, vagyis nagyon trendi,
modern, de nem luxusirodákat alakítanak ki saját tulajdonban lévő
ingatlanjaikból, amiket aztán big tech vállalatoknak és másoknak adnak
bérbe. Három pillérre épül a modell:

1. az alkalmazottak számára szimpatikus a rugalmas munkarend,
2. az ingatlan bérlésének magasak a költségei tehát takarékosan kell bánni a nm2-rel,
3. ugyanakkor a képzett munkaerő számára biztosítani kell a találkozás lehetőségét szorosabb együttműködés érdekében.

Friss hír, hogy Adam Neumann-nak, a WeWork alapító-CEO-jának a napokban távoznia kellett saját cége éléről, mivel a befektetők nem nézték jó szemmel, hogy a várható rossz eredmények miatt elhalasztják a cég tőzsdei bevezetését. Rendben van, ilyesmi bárkivel előfordulhat, emlékezzünk vissza Steve Jobs-ra, akinek saját igazgatótanácsa bizalmatlanságot szavazott. De azért valóban sok itt a kérdőjel. Például felmerült, hogy talán nem elég átlátható a WeWork működése és irányítása, és hogy az agresszív terjeszkedés miatt a cég nem képes fenntartható növekedést elérni. De egyelőre az sem kizárt, hogy ha a bérlők nem lesznek hajlandóak némi felárat fizetni magasabb bérleti díj formájában a plussz szolgáltatásokért, akkor a teljes üzleti modell érvényessége megkérdőjelezhető. Függetlenül attól, hogy sikerül-e talpra állnia a cégnek vagy majd bedől, a WeWork esete is azt mutatja, hogy az irodagazdálkodás és az irodai építészet terén igencsak nagy változások várhatóak a közeljövőben.

3. Milyen tudásra, készségekre lesz szükség a jövőben?

Ebben a bizonytalan és komplex VUCA világban egészen újfajta csapatokra, újfajta skillekre, újfajta menedzsmentre van, és lesz egyre jobban szükség. Valójában kettős kihívással nézünk szembe: egyfelől nagymértékű lehet a munkanélküliség a szakképzetlenek körében, másfelől munkaerőhiány állhat elő a magasan kvalifikált, kiemelkedő képességű és keresett skillekkel bíró munkaerő vonatkozásában. Mik lesznek, illetve már ma is egyre inkább, mik ezek a keresett készségek, képességek?

A 4 K, azaz a

• kreativitás
• kommunikáció
• kollaboráció
• kritikai gondolkodás

Ezek mind szükségesek ahhoz, hogy fontos kérdésekben dönteni tudjunk, mégpedig jól döntsünk. Ezen múlhatnak olyan dolgok, hogy például másnap lesz-e még munkánk vagy hogy másnap is lesz-e még olyan dolog, amiben egyáltalán dönthetünk. Nagyon úgy tűnik, hogy az összes többi olyan feladatot, ahol nincs elemi szükség e jellegzetesen humán készségekre, elviszik a gépek, melyek számos területen már ma is nyilvánvalóan jóval okosabbak nálunk.

4. Mi jellemzi a hagyományos munkahelyet a startup-pal szemben, amely itt a jövő munkahelyét jelképezi?

Az alábbi táblázatban összeszedtünk pár ilyen jellemzőt a teljesség igénye nélkül:

A 4K készségek, képességek egyre hangsúlyosabbakká válnak a munka világában. Márpedig azt is tudjuk, hogy például együtműködni és kreatívnak lenni főképpen a kölcsönös bizalom és támogatás légkörében lehet.
Bizalom nélkül nincs egyéni kreativitás – ha attól félünk hogy hibázás esetén büntetés lesz a jutalmunk, akkor inkább nem kockáztatunk, maradunk a jól bevált régi megoldásnál. Tehát egy újfajta menedzsmentre, újfajta vezetői szemléletre van szükség, amiben a vezető rugalmas, nyitott a tanulásra, és sokféle módon tud jó vezető lenni: azon túl, hogy bizalmi légkört teremt, például jól eltalálja a támogatás – irányítás megfelelő mixét is.
Ha kell, akkor coaching szemléletű vezetőként működik, de ha arra van szükség hogy konkrét instrukciókkal irányítson, akkor képes arra is. Startup cégek számára külön kihívást jelenthet az, hogy hogyan tud a szervezet adaptív szervezetté válni: azaz megőrizni a vállalkozói szellemet, a kiváncsiságot, az ötletességet, az agilitást, a kisérletezés lehetőségét hosszú távon, ugyanakkor bevezetni olyan struktúrákat, folyamatokat, melyek szükségesek a növekedés fázisában, de amik közben nem ülnek rá a szervezetre és nem csontosodnak meg benne. Ehhez felelősségvállalásra, fegyelemre, szisztematikus működésre van szükség a vezetők részéről.
Kapkodást eredményezhet a sok befejezetlen ötlet, terv, a halom nem igazolt feltételezés, melyek mind veszteséget okoznak, és amelyek nagyon veszélyesek lehetnek egy kis szervezet számára. Egy néhány fős startup ideig-óráig képes lekezelni a káoszt, de ha ez az állapot tartóssá válik, akkor a cég ebbe akár bele is fulladhat.
Márpedig kár lenne azért a sok szuper ötletért, erőfeszítésért és tehetségért, amik mind bele vannak sűrítve ezekbe a dinamikus vállalkozásokba.
Éppen azért, hogy elkerüljék ezeket a buktatókat, az ígéretes startupok alapítói és vezetői a legjobb inkubátorházakban, akcelerátorokban hathatós segítséget kapnak: pénzügyi, marketing, jogi, szervezési-vezetési tanácsadásban részesülnek, fejlesztési programokon, vezetői coachingon vesznek részt. Egy ilyen hazai hub például a CEU Innovations Lab is, ami az egyetemmel szoros együttműködésben nyújt támogatást a fiatal vállalkozóknak.

A CEU iLab-ről további infokat találsz a honlapon: ilab.ceu.edu